Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A lélek útja

 

Bevezetés a Mindenség Tudatába

 

„Ha a nép nem fél a haláltól,

ki rémíthetné a halállal?

Aki akarja, hogy a nép rettegjen a haláltól,

s azt hiszi, ez a jó:

megfogni, megölni való.

Ki mer?

A halált örök erő intézi.

s aki a gyilkolást helyette végzi,

mintha elfoglalná az ácsmester helyét:

aki az ácsmester helyett hasogat,

gyakran megsebzi kezét.”[1]

 

Kép    Lao Ce évezredes szavai a ma emberéhez is szólnak. A gyilkolás nem természetes dolog, mint ahogy az sem, amit a ma egyháza tesz az emberekkel. Aki azt „akarja, hogy a nép rettegjen a haláltól”, félve attól, hogy a pokolra kerül, az nem Isten szeretetét képviseli. Ahogy Az Út és Erény könyvében olvashatjuk a gyilkos, aki a természet törvényeivel játszik, „megsebzi kezét”, maga is az ok és okozat csapdájába esik, és tettei nem maradnak következmények nélkül. Ez a karma időtlen törvénye.

   Létezhet olyan Világ, ahol nem működik ez a törvény? Ha így lenne, az a tér egy perc alatt összeomlana, hisz a hatás és ellenhatás léte a poláris világban egy alaptörvény, már ha csak a hagyományos értelemben vett tudomány szempontjait nézzük, akkor is. Ezzel még a szcientisták, és a szkeptikusok sem vitatkoznak – azt hiszem. Ez a polaritás feltételezi a jó és a rossz, a sötét és a világos, a férfi és a nő… létét, mindaddig, még ebben a tapasztalati térben tevékenykedünk, és vissza nem térünk oda, ahonnan jöttünk. Természetesen nem térbeli visszatérésről beszélek, hisz ezt a tér-idő kontinuumot mindössze a fizikai tapasztalás megélésére hoztuk létre, mikor még magasabb entitásokként léteztünk magasabb rezgéseken. De hol és mikor? – kérdezhetik.

A válaszom pedig: mindig és soha, – mindenhol és sehol. Vagy azt is mondhatnám, az Egységben, Istenben, tér és idő nélkül. „Isten olyan kör, melynek mindenütt van középpontja, kerülete azonban sehol”[2] – Azt hiszem ezt az Univerzumra is elmondhatjuk, nem csoda hát, ha sokáig a geocentrikus világkép irányította az emberek gondolatait, hisz szellemi szinten ez működik mindannyiunk életében. Saját asztrális gömbünkkel mi vetítjük ki saját tapasztalási terünket, és ennek helyén is változtathatunk. De a csillagászati megfigyelések azt is mutatják, hogy szépen lassan minden távolodik Naprendszerünktől, így testünktől is. Így kell elszakadnunk lassan a bolygónkon felépített kötelékeinktől, hogy hazatérjünk.

   Számtalan út vezet a végső megvilágosodás élményéhez, és addig is mindennap megvilágosodhatunk valami apró dologra. Jegyezzük meg jól, a bölcs a bolondtól is tanul, a bolond még a bölcstől sem. Ha ezt tartjuk szem előtt, előbb utóbb tisztán fogjuk látni, hogy mi mindannyian abban hiszünk, amit rezgésszintünktől függően megteremtettünk elménkkel. A Teljességhez közelítve kitágul elménk és megértjük, mindenkinek igaza van. Észre fogjuk venni, hogy a feloldhatatlannak tűnő ellentétek tökéletes egységet alkotnak a gyakorlatban.

   Mindannyinkat a tapasztalásvágy indított útnak ebbe a világba. Valószínűleg a nagyKép  Ősrobbanás után több kicsi is volt, de nem mindegyik lett életképes tapasztalati tere a Szellemből kiszakadt lélekcsoportoknak. Mi egy élő Univerzumban élünk, ahol hosszú ideje a fejlődés útján haladunk, meghalunk, majd újjászületünk, majd újra elhagyjuk a tervünk beteljesítésére már alkalmatlan testet, és újat választunk mindaddig még végül a polaritás skálájának emocionalitását tudatosan megéljük, és megértjük. Ez akkor következik be, mikor kialszik bennünk a jó és a rossz küzdelme, a vívódás magunkkal és a világgal, mikor egységes derűvel tudunk megélni mindent. Akkor rezgésszintünk olyan magas lesz, hogy többet már nem kell leszületnünk. Nem is tudnánk már, hisz karmánk is kialszik addigra, és a vágyak sem kötnek majd minket ehhez a térhez, melynek rezgésszintjét addigra messze meghaladjuk, kialszik személyiségünk. Ha még kötődünk a bolygóhoz mindezek után, Lelki Vezetőkként tevékenykedhetünk a Földszellem síkján.  Ha valaki letudta karmáját, de vágya nem aludt ki, és szeretne más létformákat megtapasztalni, akkor lehetősége nyílik magasabb rezgésszintű égitesteken leszületni. Ha viszont teljesen megszűntek kötelékeink, duálunkkal egyesülve (akiről később részletesebben szó lesz) felemelkedünk az Egységes Szellem rezgéssíkjára, ahol egybeolvadunk Istennel.

   „Isten forrás, hiszen minden belőle árad,/ S belé majd visszatér: ezért mondd óceánnak.”[3] szólt bölcs Angelus Silesius (1624–1677) epigrammája a XVII. században. Volt azonban a keresztény kultúrkörben más is, aki hasonló bölcsességeket még nála is korábban foglalt írásba. Eckhardt mester (1260 k.–1328 k.) neve fémjelzi a keresztény misztika tudatosságát. Felbecsülhetetlen bölcsességéből, amit prédikációkban fogalmazott meg, most csak egy rövid idézetet emelek ki: „Lenne bár ezer személy, az sem lenne más, csak egység (…) ahol Isten van, ott van a lélek is, és ahol a lélek van, ott van Isten.”[4] Isten a Biblia szerint a szavával teremtette a világot. Nem is találhatnánk szebb metaforát arra, ami történt!

Rezgések indultak el, mert teremteni vágyott a Szellem. Megtapasztalni egy másmilyen létezést önmagán belül. Magán belül, hisz most sem vagyunk elszakítva tőle! Hogyan is lehetnénk, hisz ő a hajtóerő, aki önmaga szintjére visszavár minket. Ne úgy képzeljük el, mint óvó apát, hanem mint Fényt, aki saját képére teremtett minket. De nem a testünket! A lelkünk istenképmás, a test korlátai közt. Fizikai lényünk már a saját teremtményünk, mert mi a tudás fájának gyümölcsét megízleltük, és a fizikai tapasztalási teret választottuk.

   A Teremtő számunkra úgy nyilvánul meg, mint Szupertudat, aki néha felszínre tör Felettes Énünk instrukcióin át, intuíciónk által. Ő nyilvánul meg bennünk akkor, mikor önzetlen szeretetet érzünk a világ teremtményei iránt, „mert az Isten szeretet”[5], és ez az érzés visszavezet minket hozzá az Örökhazába.

   Mi élőlényekként magunkban hordozzuk azt a kódot, ami segíti megtalálni utunkat az Egységbe.  Mégis szabad akaratunk van, mi dönthetünk az életek közt a Földszellem síkján, hogy előző életeink hibáiból mennyit akarunk rendbe hozni a következő testünkben, hogy milyen emberek közt tudjuk ezt megvalósítani, és hogyan tudunk közelebb kerülni a végső igazságokhoz. Az általunk előre megtervezett életút, – a Sors – bizonyos korlátok közt életünkben is módosul, attól függően, melyik irányba lépünk tovább az élet nagy útelágazásainál. Ha rosszul döntünk, az ok és okozat törvénye visszahat ránk, és előbb-utóbb szembesülünk tetteink következményével, legyen szó akár kikerült feladatról, vagy új karmáról. Persze magasabb szintről tekintve nincs is rossz döntés, mert tegyünk bár akármit, az mégiscsak a végső megértés útjára vezet minket, csak talán tízezerszer több szenvedés által. Tehát csak a mi döntésünk, mikor és milyen formában próbálunk lépést tenni a megtisztulás útján. Remélem, sikerült megcáfolnom azt a vélt ellentétet, ami sokak szerint a Sors és a szabad akarat fogalma között feszül.

   Miután felvázoltuk nagy vonalakban, miért is élünk ezen a földön, az egyszerűség és az ésszerűség kedvéért a népszerű szféra teóriákat mellőzve szeretnék bemutatni, egy teóriát a természetfejlődésről, mely az ember helyét is megpróbálja meghatározni ebben a szerves, de szellemi maggal rendelkező rendszerben.

 

Transzmigráció

 

Kép    Gyakran hallhatunk manapság olyan jelenségekről akár saját környezetünkben is, mint a halálközeli élmények, vagy a reinkarnációs emlékek témaköre, legyen szó akár spontán, akár regressziós hipnózissal felidézett emlékről. Sokan rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal, ám vannak szkeptikusok, akik mindezt pusztán a képzelet játékának tartják, vagy feltűnési viszketegségben szenvedő emberek hantázásának. A keresztény egyház pedig egyenesen a sátánt nevezi meg pl. az előző életek filmrendezőjeként.

   Úgy tűnhet, hogy ezek a jelenségek az utóbbi évtizedekben megszaporodtak, esetleg vírusszerűen elterjedtek az emberek közt, valójában azonban mindig is jelen voltak még itt nyugaton is az emberek életében, ha jóval kisebb számban is, mint manapság. Tévednénk vajon, ha azt állítjuk pl. a klinikai halálkor tapasztalt jelenségekről, hogy egy időben jelentkeztek az emberiség megjelenésével? Valószínűleg igen, ugyanis feltehetően már ettől is régebbre nyúlnak vissza ennek a jelenségnek a gyökerei. Valószínűleg már az állatok is megélnek valamiféle, kevésbé összetett átmenetet az életek között, bár erről sajnos őket még senkinek sem sikerült kikérdezni, de a kutatások azt bebizonyították, hogy ők is álmodnak, bár jóval kevésbé összetett dolgokat. Miért fontos most róluk beszélnünk? Mert nem tisztáztuk még, mi a helyzet az állatok lelkével. A mai keresztény felfogás szerint semmi, mert nincs is, hisz csak fizikai eszköz minden „alacsonyabb rendű teremtmény”, amit Isten a kedvünkre teremtett.

   Valójában az összes élőlény részesül az isteni kódból, amiről már beszéltünk, hiszen minden az Egység felé halad! Az ásványoktól kezdve a növényeken keresztül az állatokig, minden! Ez azt jelenti, hogy mielőtt emberek lettünk, végigjártuk ezeket a lépcsőfokokat százezer évek alatt. Ezt ahhoz hasonlítanám – csak hogy a lélek metaforájánál maradjunk, – mint mikor a sokmillió kis láng összeáll százezerré, majd tízezerré, és így tovább.  Ezt a folyamatot transzmigrációnak nevezik, ami nagyjából azonosítható a reinkarnáció, azaz újjászületés fogalmával. Ez viszont azt is jelenti, hogy a sok kis rész Szimultán, egymással párhuzamosan tapasztal! Ha valaki emberként él, az nem jelenti azt, hogy ő már egész, mint lélek.

A spiritualitás útján elindultak is minimum két testben tapasztalnak párhuzamosan, hiszen duális világban élünk, ahol férfi és nő felünk karmaletudása párhuzamosan folyik, még el nem jutnak a teljes tudatosságig. A saját lelki társunk, duálpárunk megtalálása az életben, vagy azon túl nagyon jelentős célkitűzés, csakhogy másik felünkhöz az út saját isteni lényegünk felfedezésén át vezet. Mert attól még, hogy nem vagyunk úgymond testben egészek, még megélhetjük lelki szinten, azt a csodás élményt, amit az Egység jelent, csak mindig szeretettel kell a világ felé fordulnunk, és előbb-utóbb a környezetünk is visszamosolyog ránk.

Ezt nagyon fontos tudnunk, hogy párkapcsolatainkban is boldoguljunk, mert a duálunkhoz egyre inkább hasonlító párt kell találnunk a fejlődés útján, anélkül, hogy negatív karmát gyűjtenénk. A kapcsolatok általában nagyon tüzesen, valamilyen szálkával a lelkünkben végződnek, ám még ez így van, nem vagyunk egészek (és egészségesek sem) magunkban, karmák láncolatát hozzuk létre a kapcsolatokkal, mert nem vagyunk képesek a Megbocsátást gyakorolni, ami feloldhatna számos köteléket magunk körül, és megkönnyíthetné Utunkat.[6] Így azonban kaparászva saját sebeinket esélyünk sincs, hogy megtaláljuk a másik felünk. Őt ugyanis csak azzal érdemelhetjük ki, ha önmagunkban meg tudjuk élni a Teljességet. Mikor a duálok egyesülnek ­– ez gyakran csak az utolsó életük után történik meg – lelki szinten, olyan magas rezgésszintet érnek el, hogy már nem tudnának emberi testbe költözni anélkül, hogy újabb szakadás ne történne köztük, ezért visszatérnek az Örökhazába, úgy is mondhatnám, hogy Isten egységébe olvadnak.

 

„Halálközeli élmények”

 

    Ezzel a névvel illette 1975-ben elsőként „Élet az élet után” címen megjelentKép  könyvében Raymond A. Moody a klinikai halálból visszatért emberek különös tapasztalatait. Előtte már mások is kutatták ezt a jelenséget, de Moody tette világszerte közismertté ezt a területet. Albert Heim svájci geológus már 1892-ben munkát írt e témáról, miután egy szikláról lezuhanva a levegőben élt át hasonló élményt, és mellé még számos alpinista társának tapasztalatait begyűjtötte. Első hipotézisként 1930-ban ő fogalmazta meg azt az elméletet, mely szerint a halálközeli tapasztalat (HKT) a halálfélelem elleni védőmechanizmus lehet.

Ezek a jelenség természetesen jóval korábbi múltra tekintenek vissza, mint az előbb említett könyvek megjelenése. Már a Tibeti Halottaskönyvben is olvashatunk azokról a különös élményekről, amiket ma is sokan átélnek a klinikai halál állapotában. Ezt a szent könyvet a Kr. u. VIII. században jegyezték le, feltehetően jóval korábbi tudásanyag alapján.

   Fontos szem előtt tartanunk, hogy halálközeli jelenségek sok elemét fizikai dolgok is előidézhetik. Bizonyos kábítószerek, mint az LSD, a meszkalin és a hasis, vagy műtéti altatószerek, mint a ketamin kiválthatnak különös fiziológiai folyamatokat a testből, melyek az elmére is hatással vannak. Érdemes tudnunk, hogy a keménydrog-használat problémája spirituális szinten azzal magyarázható, hogy a drogos olyan állapotokat él meg, amik rendkívül hasonlítanak a magasabb rezgések létmódjához, csakhogy visszatérve a hétköznapokba, ismét szembesülve a feladatokkal nem hajlandó vállalni azokat, és visszavágyik a magasabb rezgésszintre. Ezért nyúl újra a droghoz menekülve karmájától. Ezzel azonban azt éri el, hogy akár életekre megfosztja magától a lehetőséget, hogy ezt az élményt természetes meditiatív eszközökkel elérhesse, mert tobozmirigye teljesen szétroncsolódik.

   Egyesek természetes módon képesek stimulálni, ingerelni a tobozmirigyet, és az agy más részeit, melyek a spirituális tapasztalatok előidézéséért felelősek, mivel kapcsot jelentenek az elme és a felsőbb szférák közt.  Az ilyen tapasztalatok elérésére képes emberek gyakorta nagyon közel járnak a megvilágosodáshoz, meditatív állapotban képesek megtapasztalni egy részét annak, amiről a klinikai halál állapotát átéltek is beszélnek. Valójában fejlettségi szintünktől függően kisebb-nagyobb erőbefektetéssel mindannyian képesek lennénk megélni ilyen tapasztalatokat.

   Vannak azonban akik egy-egy képességet természetes adottságként birtokolnak, mely nem hétköznapi tapasztalatokhoz juttatja őket. Ők már előző életeikben megdolgoztak azért, hogy most pl. képesek legyenek elhagyni fizikai testüket Asztrál Projekcióval (AP). A testen kívüli élmények, az OBEs (out-of-body experiences) azt a jelenséget fedik, mikor a lélek vagy asztrális test kívül kerül az anyagi mivoltunkon, és képes eltávolodni tőle, áthaladni a tárgyakon rendkívüli gyorsasággal, és figyelni a külvilág történéseit. Ez az asztrálutazás számos parajelenség magyarázatául szolgál, úgymint a távolérzékelés, a clayrvoyance, vagy a megérzés .

 

 

Asztrális utazás

 

Kép   AP-t gyakorlók gyakorta beszélnek egy ezüstzsinórról, mely a fizikai testükhöz köti őket a tarkójuknál. Ezt a halálközeli élményt átéltek is gyakorta megfigyelik. Véleményem szerint utóbbiak azonban jóval gyakrabban számolnak be gömblátásról, még az OBEs-t spontán átélők szinte mindig olyan asztráltestnek érzik magukat, ami a fizikai testük mása.

  A jelenség napjainkban központi kérdéssé vált. Vajon miért nőtt meg a halálközeli élményt átélők száma az utóbbi évtizedekben? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Az újraélesztési technika fejlődése a megoldás fizikai oka. Kíváncsiak, mi a lelki ok? Az asztrológiai Vízöntő kor közeledte, ami felszínre hozza azt a tudást, ami homályossá vált az emberiség történetének utóbbi évezredeiben. Ez olyan lelkek tömeges leszületésével jár, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek, és mesteri szinten mozognak az efféle dolgokban. Feladatuk, az emberiség önpusztításának megfékezése, lelki támasznyújtás az elesetteknek. Ezeket a lelkeket gyakran nevezik Indigóknak, Kristálygyerekeknek, vagy Fénymunkásoknak, de nem a név, vagy az aura (az embert körülvevő energiamező) színe a lényeg, hanem a közös cél, mely  egy isteni küldetés megvalósítása a szeretet nevében.

A Gallup Közvélemény-kutató Intézet 1982-es felmérései szerint az amerikai lakosság 5 százalékának volt már halálközeli tapasztalata már abban az időben. Ez csak az USA-ban nyolcmillió embert jelent![7] Persze azt szem előtt kell tartanunk, hogy ez nem azt jelenti, hogy ők minden élményt megtapasztaltak, sokan közülük csak egyes részleteket. Tudnunk kell, hogy az egyes jelenségek megjelenése esetenként eltérő sorrendű lehet, és szinte mindig egyedi kombinációt alkot, tartalmaz gyakori és ritka elemeket is.

   A halálközeli élmények átélői gyakran érzik azt, hogy nem képesek kifejezni tapasztalataikat a hétköznapi szavaikkal. Ezen talán nem is lepődünk meg annyira, ha felidézzük Lao Ce mondatát, mellyel nagyszabású művét kezdi: „Az út, mely szóba-fogható,/nem az öröktől-való;/a szó, mely rája-mondható,/nem az örök szó.”[8] Mindig is nagy hatással voltak rám ezek a sorok. Azt üzenik nekem, hogy épp a szavak miatt nem tudjuk pontosan átadni azt amit átélünk, pedig éppen azért használjuk a nyelvet, hogy megértsük egymás érzéseit. Nyelvünkkel teremtjük tehát világunkat. Ha egyszer le akarjuk bontani azt, el kell hallgatnunk. Ahol a szavak már nem szólnak, ott kezdődik a tudás, mert onnantól megértjük, hogy világunk korláta a nyelv, és mindenki a saját létező valóságának teremtője szavai által (mint a Biblia Istene), legyen bár buddhista, keresztény, vagy mohamedán.

 A testen kívül lebegő lelkek többnyire rendkívüli nyugalmat élnek meg, és gyakran belelátnak a körülöttük mozgolódó emberek gondolataiba. Szeretnék megnyugtatni a szörnyülködő embereket, hogy ők nagyon jól érzik magukat ebben a lebegő állapotban, de nem tudnak szólni hozzájuk. Azon a magasabb rezgésen már telepatikus a kommunikáció. Miért nem tudnak akkor telepatikusan kapcsolatba lépni az élőkkel? Talán azért, mert még nem tudják, hogyan kell, mivel hirtelen jóval magasabb rezgéstartományba kerültek, mint akikkel korábbi évtizedeikben tartották a kapcsolatot.

 

Tapasztalatok a fényen túlról

 

   Vannak, akik az OBEs után, mások közvetlenül a klinikai halál beálltával egy alagútban találják magukat. Ennek a többnyire sötét alagútnak a végén fény látszik, ami egyre csak vonzza a lelket magához. A világosság végül felerősödik, de az elmondottak szerint sohasem szemet bántóan erősre, melegséget és békét áraszt az átélők felé, és az alagút végén vár ránk valaki. De ki, és miért pont az, aki? Sokan sokféle tapasztalattal rendelkeznek ezzel kapcsolatban. Van aki a régen holt nagyszüleivel, vagy barátaival, mások egy ismeretlen fénylénnyel (=Lelki Vezető), megint mások magával Krisztussal, vagy az Istennel találkoznak.

   Az alagútélmény végén minden bizonnyal az a személy fog feltűnni halálunkkor, aki valóban a fényt jelentette számunkra életünk során. Mivel mi teremtjük valóságunkat, ebben semmi sem akadályozhat meg minket. Ez a magyarázata, hogy még az indiánok a Nagy Szellemet, addig a hithű mohamedánok Allahot vélik felfedezni a nagy fény képében az alagút másik oldalán. A legtisztább tapasztalatok egyike, mikor valaki egyszerűn a fénybe érve nem találkozik senkivel, csak érzi, ahogy fénynyalábként, eggyé olvad a Fénnyel, az ilyen lelkek megszabadultak lelki kötelékeik és valószínűleg karmájuk nagy részétől is. Különösen akkor igaz ez, ha nem vetítenek nekik életfilmet, ugyanis ez azt jelzi, hogy már nincsenek karmikus tartozásaik az adott életre. Ők pusztán más személyeket segíteni, vagy saját és mások spirituális útját egyengetni térnek vissza az élők sorába.

   Vannak olyanok is, akik nem alagúton át jutnak el a békesség fényébe, hanem egy lépcsőn fellépdelve, vagy ajtókon áthaladva. Az alagútélmény képét Hieronymus Bosch már a XV. században megörökítette „A mennybemenetel” című képén, amin szellemi lények haladnak át egy sötét alagúton, melynek a végén fény van.

   A lelkek gyakran átélik képkockákban életük fontos eseményeit, melyek egy szempillantás alatt játszódnak le, és számos összefüggést érthetővé tesznek az átélő életével kapcsolatban. Különös belegondolni, mennyire csekély mértékben élünk tudatosan, esténként alig pár perc alatt el tudjuk mondani, mi történt aznap velünk – legalábbis azt hisszük –, valójában azonban agyunk memóriaegységei 1millió információnál is többet tárolnak naponta! Ha ezt a számot megszorozzuk 365-el és a HKT átélőjének életkorával, egy óriási számot kapunk. [9] Az emlékek felidézésekor sokak szerint az összes információ egy pillanat alatt villan át az egyén lelki szemei előtt panoráma-szerű képben. Ezt a visszatekintést nevezik életfilm vetítésnek, mely gyakran egy fénylény kíséretében történik meg, aki szeretetet és melegséget sugároz magából. Közben telepatikusan kommunikál az átélővel rávilágítva figyelmét arra, mit kellett volna másképp tennie élete során. Mindezt azonban nem számonkérésként élik meg a HKT-t átélők, sokkal inkább segítségnyújtásként.

   Sok olyan jelenség van továbbá, melyet az átélőknek csak szűk rétege érzékel. Egyesek zümmögő hangokról beszélnek, vagy zavarodott szellemekkel való találkozásról számolnak be, mások kristályvárosokba lebegnek be, ahol fénylények élnek, sőt egyesek még a Minden tudás tárházába is betekintést nyernek, ahol időtlenül létezik együtt minden tapasztalás és bölcsesség. Utóbbi talán az Akasha Krónikával azonosítható, melybe bizonyos szenzitívek (=spirituálisan érzékeny egyének) szintén képesek betekinteni. A megérzés vagy a prekogníció=jövőbelátás képessége ezzel magyarázható. A halálból visszatérve vannak, akik határjelzőt látnak, kaput, szürkés párát, vagy folyót, ami a másvilágot jelképesen elválasztja a fizikai valóságtól.

   A klinikai halálból való visszatérést többnyire kellemetlen élményként élik meg. Szerintem ez érthető, hisz kiábrándító lehet visszatérni egy alacsonyabb rezgésszintre, miután Istenközelséget éltünk át. Mégis ez a tapasztalat szinte minden esetben pozitívan befolyásolja az alanyok további életét. Megszabadulnak a halálfélelemtől, figyelmesebbek lesznek más személyekkel, elhivatottság érzés tölti be mindennapjaikat, de közben nem aggódnak annyit az anyagi dolgokon, mert érzik, hogy nincs mitől tartaniuk. Előfordul, hogy bizonyos (paranormális) Pszi-képességek birtokába jutnak, melyeket később mások javára tudnak fordítani.

Dannion Brinkley 1994-es „Megmentőm a fény” című könyvében részletesen beszámol a halállal való szembenézéséről, a fénylényekkel való találkozásáról, és a kristályvárosról, ahol 1975-ben különös dobozokon keresztül nyert betekintést a jövő eseményeibe. Rendkívüli tapasztalatai után leírt 117 olyan eseményt, amiket a dobozokban élt végig, majd 1978-tól kezdtek beteljesülni a látomásai.[10] Moody felvette a kapcsolatot ezzel a különös emberrel, és részleteiben is értesült élményeiről. Egy esetben így írt róla: „1976 áprilisában pedig Dannion figyelmeztetett, hogy az egyik látomása szerint 1990-ben a Szovjetunió össze fog omlani, és az emberek egymást ölik majd egy falat kenyérért. A jelenet elevenen él az emlékezetemben, mert rendkívüli ostobaságnak és képtelenségnek tartottam Dannion szavait és hogy mégis olyan komoly volt, azt annak tulajdonítottam, hogy a villámcsapás komoly zavart okozott az agya elektromos tevékenységében. Képzelhetik a megdöbbenésemet, amikor tizennégy évvel később minden, amit megjósolt, pontosan bekövetkezett.”[11] Mert mint tudjuk ez bekövetkezett, akárcsak számos más prekogníciója.

 

Természettudományos magyarázkodások

 

  Az tehát tény a szkeptikusok előtt is, hogy ezek a jelenségek léteznek, azt a gondolatot viszont, hogy mindez a túlvilági létezését bizonyítaná, azonban már kevesebben támogatják. Ők fiziológiai és pszichológiai tényezőkkel próbálják magyarázni a HKT-kat. A jelenség az orvostudományban a Lazar-szindróma nevet kapta. Donald K. Siegel amerikai pszichológus komlex víziónak írja le ezt a jelenséget.[12]

A halálkor az agy nem jut elegendő oxigénhez a szívműködés és a légzés megszűnésével, és az anyagcsere során keletkező szén-dioxid mennyisége megnő. A természettudományos magyarázatok szerint egyes a klinikai halál állapotában átélt jelenségek ilyen élettani okokkal magyarázhatók. Önkéntesekkel végeztek kísérleteket, melynek során a kísérleti alanyokkal oxigénben szegény és szén-dioxidban gazdag levegőt lélegeztettek be, s ezek valóban számos elemét kiváltották a halálközeli élményekkor tapasztaltaknak. Az oxigénhiány és széndioxid-túlsúly hatására nagy mennyiségben szabadul fel az agyban az endopszichozin nevű polipeptid, melynek feladata az agy oxigénhiány miatti károsodásának megakadályozása. Mindezt bizonyos ioncsatornák zárásával akadályozza meg, mely izgalmi állapotot vált ki azokon a helyeken, ahol az endopszichozin megkötődik. A teória szerint pl. a visszatekintést a múlt emlékeire, amit életfilm vetítésnek is szoktunk nevezni a halántéklebeny izgalmi állapota idézi elő. A nyugalmat, és az eufória érzését pedig a limbikus rendszer fokozott aktivitása eredményezi. Az elméletet az is alátámasztani látszik, hogy agyműtétek tapasztalatai szerint bizonyos agyterületek, (különösen halántéklebeny) ingerlésével testenkívüliség látszólagos érzetét ki lehet váltani.[13] Vajon ennyi lenne az egész? Az emberi test tréfája érzékeinkkel?

   Vannak olyanok, akik a pszichológiai magyarázatokban hisznek, mely C. G. Jung analitikus pszichológiáján alapul. Jung szerint a születés és halál archetípusa aktiválódik a klinikai halál állapotában. Hitt abban, hogy az emberiség minden tagjának elméje kapcsolatban áll egy kollektív tudattalannal, mely az archetípusok tárháza. Ez magyarázza szerinte, hogy a HKT-t megélt emberek a világ minden pontján hasonló tapasztalatokról számolnak be. A jelenséget természetesen saját tapasztalataink, és fantáziánk egyedivé teszi. A testenkívüli élményekre azonban elmélete nem szolgál magyarázatul. Egyébként Jung is átélte a klinikai halál állapotát 1944-ben, mikor szívrohamot kapott. Hírtelen emelkedésélményről számolt be, úgy érezte, mintha gyorsan közeledne egy távoli pont felé a Föld felett.

Az alagútélmény sokak szerint a születés élményének újraélése. A sötét csatorna végén várnak ránk, akárcsak mikor megszülettünk. Hirtelen kerülünk nagy fénybe, akárcsak a születő gyermek, de mi nem sírunk, békét érzünk halálközeli élménykor kilépve a Fénybe, szemben az újszülöttekkel, akiknek váratlanul kell teljesen megváltozott környezethez alkalmazkodniuk.

 

Transzcendens relativitás

 

Kép    Tehát mindaz puszta illúzió lenne, amit emberek milliói átéltek már? Szó sincs róla. Mint ahogy korábban már írtam, a maga tapasztalási szintjén mindenkinek igaza van. A megközelítésen múlik csupán, hogy melyik teóriát akarjuk elfogadni. Bármilyen szentségtörésnek is tűnik, én hiszek mindegyiknek. Hiszem, hogy a fiziológiai és pszichés folyamatok nem véletlenül így működnek testünkben, ahogy. Tudom, hogy ezek is az Isteni Kód részei, melyek nem véletlenül aktivizálódnak egyszerre pont a halál pillanatában. Mint ahogy a vizsgálatok kimutatták a halántéklebeny izgalmi állapota magyarázza az eufórikus békeérzést halálközelben, de vajon, nem épp az agynak az a területe aktív testenkívüliség állapotában, ahol a megélők asztáltestükkel az ezüst zsinór kiindulópontját látják fizikai testükön?

Egy újabb tudományos felfedezés kiválóan fémjelezi a természetnek azt a harmonikus működését, mely kiválóan bizonyítja azt, hogy mindaz, amit gyakran természetfölöttinek tartunk, nagyon is része a természet törvényeinek. Mikor az agyban oxigénhiány lép fel, nem mindig következik be agykárosodás. Ezt a 3. évezredbe lépve egy új felfedezés segített megmagyarázni. Mikor a sérült szövet sejtjeiben megváltozik az anyagcsere (=metabolizmus), tejsav-felhalmozódás (=Anaerob glükózis) történik, amely nem csak a sejteket védi, hanem egy mélyebb védőmechanizmust indít be. Ezt segítik az új felfedezéskor ismertté vált ioncsatornák, melyek oxigént szállítanak a sejtekhez, ugyanakkor meggátolják az elváltozásukat. Ilyen állapotban az ember igen sokáig tartózkodhat, mivel az agy kikapcsolja a többi szerv működését. Ilyen állapot elérése azonban meditációs technikákkal is megvalósítható! Erre már évezredekkel ezelőtt az egyiptomiak és a görögök beavatottjai is képesek voltak. Irányított klinikai halált élhettek meg például a nekromanteionokba ellátogatók.[14]

   Az agy transzformátorként vesz rész a síkok közti energiacserében az élet folyamán is, de különösen a halálkor. Számos kérdésre magyarázatul szolgálnak a természettudományos és pszichológiai hipotézisek is, de még több kérdést hagynak megválaszolatlanul. Ezekre, a vitás kérdésekre pedig csak a transzcendens – spirituális parapszichológiai jelenséghalmaz képes magyarázatot adni.

   Nem tudjuk másképp értelmezni pl. azt, hogy a HKT során az alanyok úgy érzik, mintha elhagynák a tér-idő hagyományos kereteit, és az örökkévalóságban tartózkodnának.  Moody egyik alanyától megkérdezte, mennyi ideig tartott az élménye, mire a nő azt válaszolta: „Azt mondhatjuk, hogy egy másodpercig tartott, vagy hogy tízezer évig, de semmi különbséget nem jelent, hogyan fejezzük ki magunkat.”[15]

Életünkben a tér komoly korlátokat szab számunkra, ez azonban a halálközeli tapasztalatok során megszűnik, az átélők gyakran arról számolnak be, hogy elég volt egy bizonyos helyre gondolniuk, hogy asztráltestükkel ott teremjenek.

 

Bomladozó hipotézisek, létező bizonyítékok

 

   A gyerekek halálközeli élményeiről is fontos egy pár szót ejtenünk, hisz ezek a  legtisztább bizonyítékai annak, hogy a tapasztalatok nem csak hallucinációk, és nem pusztán képzeletünk szüleményei. Dr. David Herzog és Melvin Morse kutatási eredményei fémjelezik ennek a területnek a különösségét, és fontosságát. A gyermekek ugyanis még sokkal tisztább lélekkel, kevesebb gondolattal tudnak beszámolni tapasztalataikról. Ezt legtöbbször lelkesen teszik, hisz csodálatos emlékekről számolnak be, mint a repülés, egy alagúton áthaladva találkozás a „fénybácsikkal” és beszélgetés velük, de nem a szájon át, hanem csak úgy a gondolatokkal. Sokan azt is elmondják, hogy mikor ez az egész történt velük, felnőttnek érezték magukat. Ez bizonyára annak a jele, hogy az életkor csak a tér-időben fontos, amiben élünk, ezért is nem szabad alábecsülnünk a gyermekeket. A Bibliában is olvashatjuk Krisztus szavait, mely szerint, még olyanok nem leszünk, mint a kisgyermekek, nem léphetünk be az Istennek országába.

   A szkeptikusok tábora a skizofréniával rokon jelenségként fogja fel az olyan tapasztalatokat, mint a testenkívüli élmények, a különös hangok hallása, és jelen nem lévő személyek látása. Mindez tetszetős magyarázat, hisz ez a pszichés betegség hallucinációkkal, téveszmékkel jár, de összefüggéstelen képzettársításokkal, és zavarodott beszéddel is, mely sokszor a társadalomtól való teljes elszigeteltséghez vezet. Ez a döntő különbség, hisz a HKT-t átéltek emberekkel való kapcsolata a történtek után pozitív irányba változik, gondolkodásmódjuk pedig nemhogy zavarodottabb, de tisztább lesz. Érezni fogják tetteik súlyát, és minden lehetőséget megragadnak, hogy tudásukkal másokat segítsenek.

Kép Az organikus elmezavarokra szintén gyakran hivatkoznak az ismeretlentől rettegő szcientisták. Ahogy már taglaltuk, az agy oxigénhiányban szenved a halálközelben. Sokak szerint a HKT csupán a kényszerhelyzetbe került agy reakciója a delírium állapotára, mely akut kémiai egyensúlyzavart idéz elő az agyban. A súlyos betegségfajták kísérőjelenségeként delíriumos személy külvilágról alkotott képe csorbát szenved. Rémképekkel teli hallucinációikat mereven, tehetetlenül figyelik, és gyakran visszaeshetnek ebbe az állapotba. A betegeknek rendszerint csak ködös emlékeik maradnak, melyeket apránként tudnak csak felidézni. Az élmény, amiről ők beszélnek teljesen más, mint a HKT esetén tapasztalt jelenségek bármelyike.

Az autoszkóp hallucináció állapotát megélő betegek kivetítik saját képüket az egyéni látóterükbe. Többnyire csak a felsőtestüket látják, de esetenként egész alakjukat is, ami gyakran saját testük mozgását utánozza. Tévedés lenne azonban ezzel a jelenséggel magyarázni a testenkívüli élményeket, hiszen még előbbinél a tudatközpont a testen kívülre kerül, az autoszkóp hallucináció esetén a testen belül marad, és nem tesz lehetővé olyan helyváltoztatásokat, mint amit asztráltestükkel sokan meg tudnak tenni a klinikai halál állapotában.

A tranziens deperszonalizáció (TD = átmeneti elszemélytelenedés) elmélete szerint az agy önmagát csapja be, mikor valami borzalmas helyzettel kerül szembe. R. A. Moody kontrollcsoporttal végzett kísérletei azonban azt bizonyítják, hogy a TD semmiféle kapcsolatot nem mutat a halálközeli élményekkel.[16]

   Az „empatikus halálközeli élmény” fogalmának megteremtése szintén Moody nevéhez fűződik. Arra utal, hogy egyes személyek a haldokló környezetében szintén megélnek különös dolgokat, részesülnek a haldoklásélmény bizonyos momentumaiban. Ezt a jelenséget „együttes halálközeli élmény” vagy „megosztott halálközeli élmény” névvel is illetik.  Minél közelebb áll a gondviselő személy a haldoklóhoz, annál valószínűbb, hogy ő is részesül a halálközeli élményből, sokszor azonban a korházi ápolók is beszámolnak arról, hogy érzékelték, mikor egy beteg lelke elhagyta a testét. Ezek a jelenségek meglepően gyakran fordulnak elő, és az élők sorába maradtaknak gyakran bizonyságul szolgálnak, hogy szeretteik jó helyre kerültek, s csak a testük szűnt meg létezni átmenetileg, a lelkük nem.[17]

                                                                                                    Vomina



[1] Ce, Lao, Tao te King – Az Út és Erény könyve. Fordította: Weöres Sándor. 74. vers

[2] Vo. Mysterium Coniunctionis I. 40.

[3] Silesius, Angelus, Kerúbi Vándor c. epigrammagyűjtemény III. könyvéből

[4] Eckhardt mester, 5. prédikáció – részlet. Adamik Lajos fordítása

[5] Biblia, Újszöv., János I. ev. 4 : 8.

[6] Az „Utu” névvel illették az egyiptomiak balzsamozó papjaikat, akik utolsó útjára engedték a halott fáraót, átsegítették őt a másvilágra. Érdekes a szókapcsolat.

[7] Moody, Raymond A., A fényen túl. (1989) Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest. 24.

[8] Ce, Lao, Tao te King – Az Út és Erény könyve.  Weöres Sándor fordítása. 1. vers

[9] Dr. Bruce Goldberg, (1991) Előző életek jövendő életek. Édesvíz, Budapest. 28.

[10] Brinkley, Dannion és Perry, Paul ,Megmentőm a fény. (1996) Magyar Könyvklub, Budapest. 35–53.

[11] Moody, Raymond A., Ki nevet a végén?  (2001) Bioenergetic Kft.,Budapest. 205.

[12] Koukal Mihály, Mit élünk át a klinikai halál állapotában? 3. évezred, 65.

[13] Desmond Penrose, Túlvilágjárók. Színes UFO, 2003/3., 23.

[14] Koukal Mihály, Mit élünk át a klinikai halál állapotában? 3. évezred, 65.

[15] Moody, Raymond A.,  A fényen túl. (1989) Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest. 22.

[16] Moody, Raymond A.,  A fényen túl. (1989) Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest. 103–123.

[17] Moody, Raymond A.,  Ki nevet a végén? (2001) Bioenergetic Kft.,Budapest. 22–23.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Tornado, earchquakes?! No, it is XEvil.

(Mashasum, 2017.12.12 21:20)

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

XEvil 4.0 is a revolutionary application that can break any antibot CAPTCHA's.
Captcha Solution Google (ReCaptcha-1, ReCaptcha-2), Facebook, BING, Hotmail, Yahoo,
Yandex, VKontakte, Captcha Com - and over 8.4 million other types!

You read this - it means it works! ;)
Details on the official website of XEvil.Net, there is a free demo version.

Check YouTube video "XEvil ReCaptcha2"

3600 ózd strand ut 4

(Sotkovszkiné, 2010.08.08 12:50)

2hete mütöttek én is átéltem egy halálközeli élményt világosság vett körül és láttam a saját testem felülröl.Ugy érzem ez az én lelkem volt,azota sokszor lejátszodik bennem,és érzem ujra önmagam vagyok egy második lehetöséggel

ebredes-hajnala.hu

(TemTam, 2010.03.03 08:48)

Szia,
tetszik az írásod, és ezúton szeretném elkérni az írásodat hogy átvigyem az ebredes-hajnala.hu -ra.
természetesen a neveddel és az elérési linkkel együtt. :-)

ha nem szeretnéd, kérlek küldj egy e-mailt erre a címre:
tem-tam@freemail.hu, vagy a
lightspy@gmail.com -ra

- a félreértések elkerülése miatt :)

egyenlőre felraktam szavazásra a szerkesztőségbe

Szép napot , és örülök h olvashatalak. :)

üdv.
Tomi :)

Kazincbarcika

(Sütő Tamásné, 2009.07.12 16:11)

Tetszet és hiszek ezekben a dolgokban!